A válásról közérthetően

A hozzám fordulóknak kivétel nélkül azt javaslom, hogy próbáljanak meg békésen, „normálisan” elválni!

Senkinek nem lehet célja egy évekig tartó jogi herce-hurca, aminek a legtöbbször mindenki megissza a levét.

Ennek megfelelően alapvetően a közös megegyezéssel történő válás az egyik módja annak, hogy felbontsuk házasságunkat.

Bár a laikus számára kissé furcsának tűnhet, de a bontóperek esetén is felperes és alperes áll egymással szemben, akik közül az egyik a (volt) férj, a másik a (volt) feleség. A felperesnek ugyanúgy keresetlevelet kell benyújtania az alperes ellen, mint más egyéb polgári perekben, majd az eljárás lezárásaként ítéletben mondja ki a bíróság, hogy a házasságot felbontja, illetve egyéb kérdésekben végzést hoz.

Már csak azért is amellett kardoskodom, hogy közös megegyezéssel mondjanak búcsút egymásnak a volt házasfelek, mert egy alaposan átgondolt egyezséggel olyan jövőben felmerülő vitás kérdéseket is rendezni lehet, amelyre a bírósági ítéletben nem lenne lehetőség. Bár a házasság közös megegyezéssel történő felbontását és az egyezséget ügyfeleimnek kiemelten javaslom, azonban amennyiben erre nincs lehetőség (mert pl. az egyezség megkötése elől a másik fél elzárkózik), akkor határozottan képviselem ügyfeleim érdekeit a peres eljárás során, az ún. tényállásos bontóperben.

A keresetlevél fogalma sokszor idegenül hangzik laikus ügyfeleim számára, de a házasság felbontása iránt indított per (illetve a perek zöme) a keresetlevél benyújtásával indul. A keresetlevélben – az általános alaki kellékeken, vagyis az adatokon túl – elő kell adni a házasság megkötésére vonatkozó adatokat, nyilatkozni kell a házasságból származó közös gyermekek születésére vonatkozóan, valamint azon adatokra, amelyek alapján a keresetindításra való jogosultság (vagyis az, hogy a pert indító személy a férj vagy a feleség) megállapítható. A leírt tényelőadásokat igazoló okiratokat is csatolni kell a keresetlevélhez (pl. házassági anyakönyvi kivonat, gyermek születési anyakönyvi kivonata, stb.). Ezen kívül a keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján vagy az ún. tényállásos bontás alapján kérik.

Házasság felbontása közös megegyezéssel:

Amennyiben a házasságot a felek közös megegyezéssel kívánják felbontani, akkor a bíróság felé nyilatkozniuk kell, hogy a házaséletük teljesen, és helyrehozhatatlanul megromlott. A felek nyilatkozatának minden esetben végleges akarat elhatározáson alapulónak, egyezőnek és befolyásmentesnek kell lennie. Nagyon fontos, hogy véglegesnek akkor tekinthető az elhatározás, ha a házastársak a járulékos kérdésekben megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta! A felek nyilatkozatának befolyásmentességét pedig minden esetben vizsgálja a bíróság, elsősorban a felek személyes meghallgatásával.

Vannak olyan ún. járulékos kérdések, amelyekben a feleknek meg kell egyezniük, ettől nem tekint el a bíróság. Így a feleknek meg kell megegyezniük a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a gyermek tartása, a különélő szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, – ez iránti igény esetén – házastársi tartás, a házastársi közös lakás használata kérdésében.

A házasság felbontása akár megtörténhet az első tárgyaláson, de erre csak abban az esetben van lehetőség, ha a felek ezt kérik és a feleknek nincsen közös gyermeke (vagy a gyermekek már nagykorúak).

A házassági bontóper indításának illetéke fix 30.000 forint, melyet – amennyiben a fél jogi képviselő nélkül indítja meg – keresetlevélen illetékbélyeg formájában lehet leróni. Ügyvéd részére adott meghatalmazás esetén a keresetlevelet a jogi képviselő készíti el, elektronikusan nyújtja be a Bíróság részére és a bírósági eljárási illeték is elektronikusan fizethető meg.

Az ún. tényállásos bontás esetén az egyik házasfél kéri a házasság felbontását a bíróságtól, míg a másik fél azt ellenzi. Ezen kívül akkor is tényállásossá válik a házasság felbontása, ha eredetileg közös megegyezéssel indult a peres eljárás, azonban a házasfelek, a közös megegyezéssel történő bontás feltételei tekintetében nem tudnak megegyezni, például a gyermektartásdíj, vagy a szülői felügyelet kérdésében.

Közös megegyezés hiányában a bíróságnak az a feladata, hogy a házasélet megromlásához vezető folyamatot teljes egészében feltárja, abból a célból, hogy kétséget kizárólag megállapítsa, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ennek érdekében a bíróság a házasfeleket hallgatja meg, azonban sor kerület a bizonyítás körében tanúk meghallgatására is. A házasság felbontására vezető ok lehet például: a szexuális hűtlenség, erőszakos magatartás, verbális vagy tettleges agresszió; esetleg valamelyik fél szabadságvesztésre ítélése; tartós különélés, stb.

Ugyan a bíróság a peres eljárás során elsősorban nem azt vizsgálja, hogy a házasság megromlása kinek a hibájából következett be, azonban a felróható magatartásoknak mégis jelentősége lehet, pl. a gyermektartásdíj, lakáshasználati jog, gyermekelhelyezés, stb. körében.